Gilisztás-barlang

A Gilisztás-barlang (kataszteri száma: 4120-70) a Nyugat-Mecsekben, a Szuadó-völgyben található, az Orfűi Vízfő-forrásbarlangtól mintegy 2,56 km-re délre a völgytalp nyugati szélén. Koordinátái: YEOV = 580 693 XEOV = 86 268 ZBf = 301 m. Hossza 132,9 m, mélysége --51,14 m, így a Mecsek hatodik leghosszabb és kilencedik legmélyebb barlangja. Szinonim név: Szuadó-völgy 2. sz. nyelője. Megközelítése a Pécs – Abaligeti műútról délnek letérve a kék +-en gyalogolva a legegyszerűbb.

A Gilisztás-barlang egy tipikus B-típusú karsztperemi víznyelő, amely a Jakab-hegy északi oldalának vízfolyásait összegyűjtő Orfűi-patak vizét vezeti a mélybe. A barlang a triász anizuszi korú Lapisi Mészkő Formációban alakult ki. A víznyelő alatt húzódó barlangszakasz a Szuadó- és Trió-barlang analógiáját figyelembe véve egy komolyabb barlang legfelső, X zónai, szűk keresztmetszetű, felső szakasz jellegű része lehet. Első eredményes bontása (1996–1997.) idején a barlang 30 m hosszúságot és -18 m mélységet ért el, szálkőzetben elszűkülve. Így kutatása, feltárását követően abbamaradt, bár folytatás látszott. A bevilágító lámpáink fényében egy 15-20 cm-es hasadék (szálkő-szűkület) jelentette a továbbjutást. Feltételezhető volt, hogy a szűk részek átbontása után hamarosan bővebb járatkeresztmetszetekkel lehet majd számolni. Ez a szűk, felsőszakasz jellegből középszakasz jellegbe való átváltás a Szuadó-barlang esetében -15 méter, míg a Trió-barlang esetében -12 méter mélységben következett be, így (Tarnai Tamás előzetes becslései szerint) itt is maximum -20-25 méter mélységbe kell lejutni ahhoz, hogy a tágabb járatszakaszokat elérhessük. Tamás véleményét támasztották alá a 2007 tavaszán végzett megfigyeléseink is. Kiszerkesztettük azt a zónát, amely kijelölheti a Szuadó-barlang és a Trió-barlang között elhelyezkedő Gilisztás-barlangban a feltételezett tágas, függőleges járatszakaszt, úgy, hogy a két nyelő középső, tágasabb járatszelvénnyel rendelkező aknáit alul és felül képzeletben összekötöttük. Ez alapján a Gilisztás-barlangban -20-22 m mélységben számíthattunk a járat jellegének kedvezőbbre fordulásával, ami ideális esetben -45 m-ig is tarthat. A 2007 évi nyári kutatótábor igazolta a számításainkat. -20 m mélységben egy közel 30 m mély (párkánnyal megosztott) aknát tártunk fel. A bontást a felszínig feltöltődött nyelőtől kellett kezdeni. Az új, eddig még ismeretlen járatszakaszok cseppkövekben szegények. A rétegek sok helyen gyűrtek. A márgás rétegsorok a Párkány környékén jelentkeznek, s az akna aljáig láthatók. A barlang tektonikailag preformált, a járatok általában a rétegdőléseket követik. A rétegek első ránézésre kronológiailag helyesen követik egymást. A feltolódásnak nem találtuk egyértelmű nyomát. A jelenlegi végpont az akna aljáról réteglap mentén lefutó kis hasadék-fülkében található. A fülke szemközti fala cseppkőlefolyás, ami felett egy kis kürtő-szerű járat van. Ez tele van agyaggal. Megnéztük, de nem valószínű, hogy szifonkerülő lenne. A végponti fülkében a víz összegyűlik, s bal kanyarral bekanyarodik a rétegek alá. Nehezen bontható, vizes végpont.

A Szuadó-völgyben észak felé, a patak folyásának irányában haladva a Gilisztás-barlang a második víznyelő. A víz itt a patakmeder nyugati szélén a kövekkel vegyes homokos, agyagos mederüledékben tűnik el áradások idején. Árvízmentes időben az Orfűi-patak teljes vízmennyisége a fiatalabb és magasabban fekvő Szuadó-barlangban el tud nyelődni. Tehát a Gilisztás-barlang időszakos víznyelőként funkcionál. A mederüledék alatt mintegy -5 – 6 m mélységig nem található szálkőzet, omladékban haladunk. Ez a szakasz faácsolattal van biztosítva. Az Ácsolati-akna alján bejutunk a -7 m mély és 1,5 m széles hosszanti Csippkés-aknába. Nevét a közel vízszintes mészkőrétegek (20o-os dőlés déli irányban) kipreparálódott rétegfejeiről kapta. A rétegek az akna felétől függőlegesbe fordulnak, szép gyűrt szerkezet látható. Az akna víztiszta, tektonikailag preformált. Alján karbonáteres a mészkő. Az akna egy törés mentén visszanyúlik a felszín felé, korábban (1996) ott volt a bejárat. A Csippkés-aknában egy rozsdamentes létrát helyeztünk el a barlang védelmének és a biztonságosabb közlekedés érdekében.

A második szakasz a két aknát összekötő kuszodából áll. Itt elsősorban a rétegek mentén halad a barlang. A Csippkés-akna alján egy 2 m hosszú vízszintes, szűk járat következik (Bordás), aminek a végén egy 1,5 m-es jobbra kanyarodó lebújás van. A falon borsókő látható. Ezt követően a réteglapok mentén újabb 4 m hosszú vízszintes járaton mászunk keresztül (Kiskutyázó). Itt szintén jobbra elfordul a járat, merőlegesen a réteglapokra. Ez jelentette az 1997-es végpontot. A következő 3 m hosszú járatban, a rétegek szépen gyűrtek. Enyhe bal kanyar után egy átbontott szűkületen átjutva újabb 3 m-es kuszoda következik, a rétegek közel függőlegesek. A végén bejutunk egy fülkébe (Süni Beach), amely a balról nyíló Levi-kűrtőn beérkező vizek segítségével tágult ki. A Levi-kűrtő mintegy 6 m magas, borsókövekkel és cseppkőzászlóval díszített. A zászlón mangán kiválás látható. A Süni Beachből egy lapos átbújáson jutunk be a 26-os akna tetejébe. Innen már kötéltechnikai ismeretek szükségesek a továbbhaladáshoz.

Réteglapok mentén, laposan kezdődik az akna szádája. Bevezetőszár használata elengedhetetlen, mert az akna hirtelen indul, -26 m mély és a rétegek csúsznak. Az akna indítása Y-ból történik, néhány méter után elhúzással találkozunk. A 26-os akna két részre tagolódik, kb. felénél a Párkány osztja meg, ahol meg lehet pihenni, s át is kell szerelni. Az akna felső részének felénél egy átmenő járat keresztezi utunkat, de folytatást nem találtunk egyik járatban sem. Az aknában a rétegek gyűrtek, néhol függőlegesek. Szép cseppkőlefolyás látható a falon. A Párkányon óvatosan mozogjunk, mert tele van kőtörmelékkel, s könnyen az alattunk közlekedőkre kotorhatjuk azt. A kipreparálódott márgarétegek először itt jelentkeznek a Párkány magasságában. Az akna második fele szintén egy Y-ból indul, kicsit lejjebb egy újabb elhúzás segíti a kötélvezetést. Az akna alsó fele tektonikailag preformált. Az akna második felének elején, a szemközti falon sztalaktitok láthatók. Az akna alján a rétegek általában 20o-ban dél felé dőlnek, bár helyenként hullámosan gyűrtek. Az aljzat szálkő, víztiszta. Déli irányban folytatódik a barlang, egy kis bemászással elérjük a jelenlegi végpontot, a szelvény leszűkül. A talpon vizes agyag-felhalmozódás jelenti a végpontot. Felette még található egy kis kereszthasadék jelentős agyag-felhalmozódással és cseppkőlefolyással. A kereszthasadék keletnek felfelé tart, de tovább innen sem jutottunk.

Kapcsolódó anyagok